A krónikus májcirrózis és az ACLF-szindróma megelőzése életeket ment, és jelentősen javítja az életminőséget

Miért fontos?

A végstádiumú májcirrózis a morbiditás és a mortalitás egyik fő okozója, és jelentős gazdasági-társadalmi hatással jár a magas egészségügyi költségek és a betegek munkaképtelensége vagy elhelyezkedési nehézségei miatt. A dekompenzált májcirrózist abdominális folyadékgyülem (ascites), az agyműködés károsodása (hepatikus enkefalopátia), és sokszor emésztőrendszeri vérzés (gasztrointesztinális vérzés) határozzák meg. A betegek tünetessé válnak, szenvedni kezdenek, végül kialakul a krónikus májbetegségre rakódott akut májelégtelenség (ACLF-szindróma), mikor a szervezet már képtelen tovább kompenzálni a máj diszfunkció következményeit. Ezért hívják dekompenzáltnak, szemben a kompenzált májcirrózissal. Világszerte évente 1,2 millió ember hal meg májcirrózisban, míg a tudományos vizsgálatok kevesebb, mint 10%-a foglalkozik a dekompenzált májcirrózissal és az ACLF-szindrómával. Így tehát kiemelten fontos az új kezelések kifejlesztése, illetve a mielőbbi, gyorsabb és jobb segítségnyújtás a betegek számára.

A genetikai hajlam és/vagy a különböző fertőzések növelhetik a dekompenzáció esélyét, és gyorsíthatják a betegséglefolyást. A bél mikrobiom tartalmaz minden olyan baktériumot, vírust, parazitát, gombát, archeát, melyek a gyomor-bélrendszerben uralkodnak. A bélflóra megváltozása bélnyárkahártya károsodást okoz, melynek következtében kórokozók juthatnak a szervezetbe (bakteriális transzlokáció), ami szisztémás gyulladáson keresztül elősegíti a májbetegség dekompenzációját, és gyorsítja a májelégtelenség (ACLF-szindróma) megjelenését. A Krónikus Májbetegségben Szenvedők Európai Alapítványa (EF-CLIF, Barcelona) jelenleg zajló, többcentrumos vizsgálatában azt prezentálja, hogy a nyugat-európai országokban a bakteriális fertőzések gyakran meggyorsítják a májelégtelenség kialakulását, mely a betegség magas halálozási rátáját eredményezi.

A 6 évig tartó kutatási projekt keretein belül a világ vezető bélflóra kutatói, technológiai vezetők, klinikai szakemberek, betegszervezetek (ELPA) valamint az Európai Májkutató Társaság EASL) együttes erővel próbálják megfejteni, hogyan járul hozzá az emberi bélflóra a májelégtelenség és a májbetegség dekompenzációjának gyógyításához.

Tudjon meg többet a klinikai vizsgálatokról.